Minél előbb jó lenne tudni, milyen lesz a nagyvárosi csok
Az elmúlt évek tapasztalati szerint a csok a kisebb településeken működött jobban, a nagyobb városokban az igénylések száma jelentősen csökkent. Ezért a falusi csok marad, a nagyobb településekre új konstrukciót dolgoznak ki. De mi lesz addig az ingatlanpiacon?
Az építőipari szereplők már hónapokkal ezelőtt jelezték a kormányzat felé: mielőbb változtatni kellene az otthonteremtési támogatásokon annak érdekében, hogy a szegmens visszajöjjön a lejtmenetből – írja cikkében a Menedzsment Fórum.
Juhász Attila, az Új Ház Zrt. igazgatóságának elnöke rámutatott, az építőanyag-kereskedelemben egyharmadával esett vissza az árbevétel idén a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az elmúlt három hónapban a tendencia tovább romlott.
A kormány ezt észlelve a családtámogatásokat érintő változtatásokról döntött. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: 2024. január 1-jétől azok a házaspárok vehetik fel a babaváró hitelt, ahol a nő 30 év alatti, továbbá bevezetnek egy átmeneti időszakot is 2024 januárja és 2025. január 1-je között, amikor még a 30-40 év közötti nők is jogosultak lesznek rá a várandósságuk igazolása esetén. A hitel összegét pedig 10-ről 11 millióra növelik. Bejelentette azt is, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) falun érvényes szabályait megtartják, és 50 százalékkal megemelik a keretösszegeket, ugyanakkor a városokban a jövőben nem lehet majd igénybe venni. A kormány új támogatási rendszert dolgoz ki az 5000 főnél nagyobb településekre.
Juhász Attila szerint a városi csok megszüntetésének oka az lehet, hogy az új építésű ingatlanokat vásárló budapesti vevőkörnek csak a töredéke vette igénybe ezt a támogatást, nem ez volt az igazi motiváció a lakásvásárlások esetében.
„Az Építészeti Törvény társadalmi egyeztetésre bocsájtott tervezetében lévő információk alapján is sejthető volt, hogy a kormány védené a fővárost, a nagyvárosokat és a nagyvárosok agglomerációját a túlzott ingatlanfejlesztésektől, melyben olyan ösztönző és támogató program kidolgozása van tervbe véve, ahol a
zöldmezős területfejlesztésekkel szemben előtérbe helyezné a barnamezős beruházásokat, és ezeket inkább a kistelepülések irányába próbálná eltolni. Azzal, hogy az ötezer főnél nagyobb lakosságú településeken már nem lesz elérhető a CSOK, ez a feltételezés megerősítést nyert” – fogalmazott az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
A szakértő rámutatott, a most bejelentett módosítások már azelőtt ellentétes hatást válthatnak ki az ingatlanpiacon, hogy életbe lépnének.
„A falusi CSOK összegének megemelése üdvözlendő, de megítélésünk szerint ahhoz, hogy ne fékezzen be az év második felében még jobban a piac, minél előbb egy tiszta képet kellene adnia a kormányzatnak arról, hogy konkrétan milyen támogatási forma várható a városi CSOK után. Szorgalmazzuk, hogy a részletszabályok a lehető leggyorsabban lássanak napvilágot” – jelentette ki.
Az Új Ház Zrt. igazgatáságának elnöke szerint önmagában már az is élénkítené az építőipari piacot, ha a kormány legalább az ilyen irányú szándékait közölné a jövő évre vonatkozóan. Érthető, hogy a jelenlegi költségvetési források nem tesznek mindent lehetővé, de amennyiben a jövő évi költségvetés az államilag támogatott lakáscélú hiteleket előnyben részesítené, azt a szakember megítélése szerint nem lesz elég jövőre bejelenteni, hiszen az építőipar technológiai sorrendjéből, és az ebből fakadó tehetetlenségéből adódóan hosszú idő fog eltelni, mire ez újra fel tudja pörgetni a beruházási kedvet.
A lakosságnak azt javasolja, a jelenlegi támogatási formákat érdemes kihasználniuk, amíg azok érvényben vannak.
Fotó: PxHere
Iratkozz fel, hogy ne maradj le a hírekről:
A Feliratkozom gomb megnyomásával az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat elfogadom.