Hitelezés: növekedésre számítanak a megkérdezett bankok

A júliusi hitelezési felmérésre alapján 2023 második negyedévében a bankok összességében nem változtattak a lakáscélú- és fogyasztási hitelek feltételein, míg a következő félévben a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében szigorítást helyeztek kilátásba. A negyedév során a válaszadó intézmények a lakáshitelek iránt csökkenő, míg a fogyasztási hitelek iránt élénkülő hitelkeresletet tapasztaltak, a második félévre azonban a bankok egy része mindkét szegmensben a kereslet növekedésére számít.

A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak.

A 2023 második negyedévében kihelyezett lakáshitelek feltételei összességében nem változtak az előző negyedévhez képest, a részfeltételeket tekintve azonban a bankok nettó 41 százaléka emelt a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinteken és a felárakon. A bankok előre tekintve sem szándékoznak jelentősen változtatni a lakáshitel-sztenderdeken. A lakáshitelek iránti kereslet visszaesését a megkérdezett bankok 15 százaléka érzékelte, az év második felében azonban már nettó 69 százalékuk keresletélénkülést valószínűsít. Az első félévben folyósított lakáscélú hitelek összege nem érte a 257 milliárd forintot, ami mindössze harmada a 2022. első félévében felvett hitelösszegnek.

A fogyasztási hitelek sztenderdjein összességében nem változtattak a bankok a második negyedévben, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében azonban nettó 13 százalékuk szigorított a minimálisan

megkövetelt hitelképességi szinteken. Előre tekintve nettó 11 százalékuk helyezett kilátásba szigorítást, a fedezett fogyasztási hitelek esetében pedig nettó 20 százalékuk. A fogyasztási hitelek iránt szinte valamennyi megkérdezett intézmény erősödő hitelkeresletről számolt be, míg a következő fél évben már csak nettó 10 százalékuk számít tovább élénkülő keresletre ezen a piacon. Összességében az év első hat hónapjában az előző év hasonló időszakához képest 10 százalékkal kevesebb, 243 milliárd forintnyi személyi kölcsönt vettek fel a magyar családok.

Fotó: pexels